„Fogadd el még akkor is, ha nem érzed jogszerűnek, mert fele annyit fizetsz.” Ez akár egy NAV hirdetés szlogenje is lehetne. És talán nem is lenne különös mindez, ha nem arról lenne szó, hogy a NAV egy hatósági jogalkalmazó, és az ezeknek a szlogeneknek teret engedő jogszabály az adóigazgatási eljárás szabályrendszere.
A gazdálkodóra kirótt adóbírság, vagy adómegállapítás esetén mérlegelendő, hogy a NAV határozatot a cég jogszerűnek tartja-e. Ha nem, akkor alaposan fel kell készülnie majd nekivágnia a jogorvoslatnak, adópernek, melyben bizonyíthatja igazát.
A Brexit folyamatra jellemzően, szinte az utolsó pillanatban sikerült megállapodniuk a feleknek. Van „deal” így, az Egyesült Királyság rendezett formában hagyja el az Európai Uniót és ezáltal a Vámuniót. Ez mindenképpen örömteli, ugyanakkor az is látható, hogy a megállapodás alapján is olyan változások várhatóak, melyek jelentős költségnövekedést, szállítási idő növekedést, többlet adminisztrációt, és nyitott kérdéseket eredményeznek.
2021. január 1-től Nagy-Britanniából immár import-export realizálódik az áruk mozgása kapcsán, tehát vámeljárás alá kell vonni a termékeket és ez vonatkozik a jövedéki törvény hatálya alá tartozó árukra is. EORI számot is kell igényelniük a gazdálkodóknak.
Megkezdődött a Brexit visszaszámlálás, pár nap múlva az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Vámuniót, vámszempontból harmadik országgá válik. A vámkötelezettségekről és teendőkről 12 pontban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A gazdálkodók, bármilyen eredménnyel zárul is a Brexit tárgyalás, lépéskényszerben vannak a vámkötelezettségek változása miatt – írja az RSM blogja.
A koronavírus közvetett módon minden területen érezteti hatását. Ezen területek közül kiemelkednek az országhatárt, valamint az EU határát átszelő kereskedelmi folyamatok.
Több adó szempontjából is meghatározó, hogy mi a vámtarifaszáma egy terméknek, ezért év elején mindig érdemes nyomon követni az EU-s vtsz változásokat. A 2020. január 1-től életbe lépő vámtarifaszám változások többek között jövedéki termékeket is érintenek – írja az RSM blogja.
Egy 100 milliós EKAER-bírság kiszabása adminisztratív hibáért a szabályozási rendszer hibáját jelzi, de sajnos nem példa nélküli. Kétségtelen az EKAER indokoltsága az áfacsalások elleni adóhatósági eszközként, de a rendszer nem eredményezheti, hogy a csalásokban nem érintett gazdálkodók essenek ennek áldozatául, vagy ők viseljenek aránytalan terheket – írja az RSM blogja.
„A tudatlanság és a közömbösség senkit sem menthet meg. A tudás sokkal inkább.” Orson Scott Card amerikai író megállapításával nem érdemes vitatkozni, ha valaki mégis más véleményen lenne, igazát semmiképpen ne az adózási szabályokkal bizonyítsa, ugyanis a szabályok nem ismerete senkit nem hat meg egy adóvizsgálat során.
